Választási lehetőségek adónemek között év végével

dec 13, 2021

Adózási szempontból december – fő szabály szerint – az egyes adónemek közötti és adónemeken belüli választás hónapja. A cikkben a társaságok és egyéni vállalkozók számára az adótörvények által biztosított jövedelem-adózási módok feltételrendszere, a speciálisnak nevezhető adónemek főbb szabályai és a választás során mérlegelendő szempontok kerülnek ismertetésre. 

A főszabályként említett módszerek – társaságok esetében a társasági adó és egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói jövedelem szerinti adózás – kiinduló pontja az adózás előtti eredmény. Az adózás előtti eredmény megállapításának szabályait társaságok esetében – készüljön a beszámoló akár a magyar számviteli szabályok, akár az IFRS rendszerében – a számviteli törvény (2000. évi C. törvény) határozza meg. A vállalkozói jövedelem módszerét alkalmazó egyéni vállalkozók a bevételeket a személyi jövedelemadó törvény (1995. évi CXVII. törvény) 4. és 10. számú mellékletei, a bevételből levonható költségeként elszámolható kiadásokat pedig a törvény 4. és 11. számú mellékletei szerint határozzák meg.A bevételek és költségek, ráfordítások különbözeteként adódó adózás előtti eredményt számos – a Tao illetve Szja törvényben részletezett – adóalap-módosító tétel érint, melynek hatása az adó-alapnál csapódik le. Az adóalapra vetített 9%-os adókulccsal a számított adóhoz jutunk, melyből – a törvényi feltételek megvalósulása és a vállalkozás döntése alapján – adókedvezmények érvényesíthetők. A számított adó adókedvezményekkel csökkentett összege a fizetendő adó. Az adózás előtti eredmény fizetendő adóval csökkentett része az adózott eredmény. Míg egy társaság tulajdonosainak döntésétől függ, hogy az adózott eredmény mekkora részét tartalékolják (helyezik az eredménytartalékba), illetve fizetik ki osztalékként, addig az egyéni vállalkozók esetében az Szja törvény nem biztosít ilyen lehetőséget, az adózott eredményt osztalék-ágon leadóztatja, vagyis 15%-os mértékű személyi jövedelemadó – és a törvényi feltételek fennállása esetén a 15,5% mértékű szociális hozzájárulási adó – fizetési kötelezettség a törvény erejénél fogva felmerül. Igaz, hogy ily módon az egyéni vállalkozás valamennyi bevétele adózott jövedelemmé válik, azt korlátozás nélkül magáncélokra használhatja. Míg a gyakorlatban több társaságnál találkozunk jelentős mértékű pénztár-készlettel (vagy elegánsabb könyveléstechnika esetén követelések közé kitett pénztárkészlettel), melynek valós megléte több esetben kétséges, ennek indoka lehet az is, hogy a tulajdonosok nem vesznek fel osztalékot a társaságból, de valamilyen formán mégis csak finanszírozzák (a társaságból) magánkiadásaikat.A társasági adó illetve a vállalkozói jövedelem szerinti adózási mód azon vállalkozások számára indokolt adózási módszertan, akiknél a költségek mértéke jelentős, és annak markáns része nem bérköltség (az árbevétel %-os arányához képest kicsi a nyereség), továbbá az – aktuális adópolitikai célok szerint meghatározott – adóalap-korrekciós tételek és adókedvezmények érvényesítése eredményeképpen minimalizálni tudják adófizetési kötelezettségüket. Amennyiben a társaság tulajdonosai nem magánszemélyek, úgy az osztalék kifizethető anélkül, hogy azt adó terhelné.

A KIVA adózási mód – a KATA adónemmel egy időben – 2013. január 1-től került bevezetésre. A KIVA adóalap egyik része 2017. január 1-től jelentős mértékben átalakításra került, így szélesebb adózói kör számára vált vonzó választási lehetőséggé.Választás főbb feltételei A meghatározott szervezeti formában (egyéni cég, Bt, Kkt, Kft, Zrt, de egyéni vállalkozás és Nyrt nem lehet alanya!) működő személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha
az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főtaz adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a 3 milliárd forint időarányos részét;az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság véglegesen nem törölte;üzleti évének mérlegforduló napja december 31.;az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot (nincs időarányosítás);ellenőrzött külföldi társasággal az adóévet megelőző évben nem rendelkezik;az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült Tao. tv. szerinti finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő adóköteles bevételeit, az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 939 810 000 forintot.

Kiváltott adónemek A KIVA alanya mentesül
a társasági adó (9%),a szociális hozzájárulási adó (15,5%), ésa szakképzési hozzájárulás (1,5%)
bevallása és megfizetése alólA KIVA nem váltja ki az ÁFÁ-t, a magánszemély tagokat terhelő egyéni járulékot, az osztalék utáni személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót, és a cégautóadót sem.

A KATA adózási mód 2013. január 1-től került bevezetésre, mely adózási forma egyre elterjedtebb a kisvállalkozások körében. A 2021. évtől hatályos szigorítások miatt csökkent az adónem egyszerűsége, de még így is jelentős ezen adónemet érintő kisvállalkozások köre.Választás főbb feltételei KATA alanya lehet
az egyéni vállalkozó,az egyéni cég,a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,az ügyvédi iroda.
Az adóalanyiság létrejöttének nem akadálya, ha az adóalany az adóévre az Szja törvény szerinti átalányadózást választott.Fontos kiemelni, hogy Kft társasági forma esetében a KATA szerinti adózási mód nem választható.Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely(nek):
adószámát az adóhatóság a bejelentés évében, vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte,az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett,a bejelentés megtételekor végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás hatálya alatt van.
A jogszabályi rendelkezés szerint a KATA adózó vállalkozás nem folytathat (hosszabb időtávra irányuló) ingatlan bérleti tevékenységet, de nem esik korlátozás alá a fizetővendéglátás keretében megvalósuló egyéb szálláshely-szolgáltatás nyújtása. Továbbá a jogszabály nem tartalmaz olyan kitételt, hogy nem KATA adóalanyként – például az Szja törvény hatálya alatt, mint önálló tevékenységet végző magánszemély – ne lehetne bérbeadási tevékenységet folytatni.Fontos megjegyezni, hogy 2021. évtől a magánszemély egyetlen jogviszonyával összefüggésben lehet kisadózó.Adó alapja és mértéke A KATA adózási mód választása esetén kétféle adótétel merülhet fel:
egy havi adótételként meghatározott fix összeg (50 ezer Ft, 75 ezer Ft vagy 25 ezer Ft)a fix adótételhez tartozó törvényi bevételt (éves szinten 12 millió forint) meghaladó bevétel esetén a felettes rész 40%-a jelenti a százalékos formában meghatározott adótételt.
A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adót fizet, de választhatja, a magasabb összegű 75 ezer forint/hó összegű tételes adófizetést, magasabb ellátási alap biztosítása érdekében.Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni.A kisadózó vállalkozás a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet.A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni azzal, hogy amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint.

Kiváltott adónemek A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:
vállalkozói személyi jövedelemadó,vállalkozói osztalékalap utáni adó,Szja törvény szerinti átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadó és járulékok bevallása és megfizetése;szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.
A kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól. Továbbá a KATA nem váltja ki az ÁFA-t, illetve a cégautóadót sem.

SZJA ÁTALÁNYADÓ vállalkozói jövedelemadózás alternatívája egyéni vállalkozók esetében az átalányadózás alkalmazása (a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyek tételes átalányadózási szabályai nem kerülnek ismertetésre a cikk tárgyára tekintettel). A cikk ezen részében a 2022. január 1-től vonatkozó – a cikk kéziratának lezárásakor kihirdetett állapot szerinti – szabályok kerülnek ismertetésre, a jelentős mértékű jogszabályváltozásra tekintettel.Választás főbb feltételei Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére átalányadózást választhat, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele az éves minimálbér tízszeresét nem haladta meg, kivéve az az egyéni vállalkozó, akinek az egyéni vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, mivel esetében a bevételi értékhatár az éves minimálbér ötvenszeresét meg nem haladó összeg.A bevételi értékhatároknál kizárólag az Szja törvény hatálya alatti adóalanyiság időszakában – függetlenül hogy az alkalmazott adózási metodika a vállalkozói jövedelemadó vagy az átalányadó – realizált bevételi értékhatárt kell figyelembe venni az átalányadózás bevételi értékhatáránál, így ha évközben az egyéni vállalkozó KATA adóalany is volt, akkor a KATA adóalanyiság időszakában realizált árbevétel az Szja átalányadó bevételi értékhatáránál (adóalapnál) figyelmen kívül marad.A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó a bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe.Adó alapja és mértéke A jövedelem a bevétel:
60 százaléka (nyugdíjas vállalkozó esetén is 2022. évtől), mint főszabály,20 százaléka (nyugdíjas vállalkozó esetén is 2022. évtől) az Szja törvény 53. § (2) bekezdésében meghatározott egyes tevékenységes esetében, többek között (példálózó jelleggel) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, feldolgozóipari, termék-előállítás, építőipari kivitelezés, a taxis személyszállítás, számítógép, kommunikációs eszköz javítása, fényképészet, textil, szőrme mosása, tisztítása, fodrászat, szépségápolás, hobbiállat-gondozás, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység. Akkor is, ha az imént felsorolt tevékenységek mellett az egyéni vállalkozó a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből is bevételt szerez.10 %-a (nyugdíjas vállalkozó esetén is 2022. évtől) az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó esetén.
Kiváltott adónemek Az átalányadó megfizetésével az egyéni vállalkozó mentesül a:
vállalkozói személyi jövedelemadó és avállalkozói osztalékalap utáni adó
megfizetése alól.

ÁFA Az adórendszerünkben található legtöbb választási lehetőség és bejelentési kötelezettség az Áfa törvénnyel kapcsolatos. Van olyan speciális adózási mód amit kötelezően kell alkalmazni, vagyis nem választható azonban be kell jelenteni annak alkalmazását. Van olyan választási lehetőség, amikor az általános adózási módtól eltérő szabály alapján határozhatjuk meg az adókötelezettségünket, de ezt is be kell jelenteni a hatóságnak. A következőkben csak a bejelentés tényére hívom fel az olvasó figyelmét, az egyes adózási alternatívák szabályait nem ismertetem.A külföldi fizetőeszközben meghatározott áfa átszámítására alkalmazott árfolyam A külföldi fizetőeszközben meghatározott fizetendő áfa forintra történő átszámítása fő szabály szerint egy választott belföldi pénzintézet deviza eladási árfolyamán történik. Nincs megkötés arra nézve, hogy melyik banki árfolyamot alkalmazza az adózó.Azonban választhatja az adózó MNB vagy az EKB árfolyamát is.A választási lehetőségével az adóalany év közben is szabadon élhet, azonban ha választotta, úgy a választását követő évben nem térhet el a választott árfolyamtól. Közösségi beszerzés utáni adófizetési kötelezettség választása a különös adózói körnek Az alanyi adómentes adóalany, a kompenzációs felárra jogosult mezőgazdasági termelő, a kizárólag adómentes tevékenységet folytató adóalany a közösségi beszerzéseik tekintetében évi 10.000 EUR összeghatár alatt adófizetésre nem kötelezett.Be kell jelenteni, ha egy adott évben túllépik az értékhatárt, vagy ha az értékhatár alatt is választják az adófizetési kötelezettséget. A választást bármikor megtehetjük év közben.Ha az adóalany önként választotta az adókötelezettséget a közösségi beszerzésre, úgy a választást követő második év végéig nem térhet el a választásától.Ingatlanértékesítés adókötelezettségének választása

forrás: önadozó

Elérhetőségeink:

UNICONT PLUSZ Könyvelőiroda
Adószám: 14510887-1-42, 26230465-1-42                     67296101-1-42

Cégj.szám: 01-09-907082; 01-09-309085;                       01-09-348213

 

 

iroda@unicontplusz.hu

06-20/9625686

06-1-4070012 ( amennyiben a rögzítő válaszol, kérem a mobilelérhetőségen keressenek minket )