Átalányadó változásai

márc 12, 2022

A személyi jövedelemadó szabályok 2022. január 1-jétől hatályos változásai magukkal vonták az átalányadózást választó egyéni vállalkozók járulékfizetésének módosítását is.

2022. január 1-jétől módosultak a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) átalányadózó egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályai, mely alapján a meghatározott költséghányadok levonásával számított jövedelem az éves minimálbér feléig (a hatályos minimálbérrel számolva ez 1 200 000 forint jövedelmet jelent) mentesül a személyi jövedelemadó alól.

Ezzel összefüggésben az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. (Amennyiben az adóelőleg-alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni.)

Figyelemmel arra, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó esetében egy adómentes jövedelemrész került meghatározásra módosultak a járulékalap megállapítására vonatkozó szabályok, illetve a családi járulékkedvezmény érvényesítése vonatkozásában is egyedi szabályok kerültek bevezetésre.Az átalányadózást választó egyéni vállalkozók járulékalapjának megállapítása2022. január 1-jétől a biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét) után fizeti meg.Változatlanul él tovább ugyanakkor a minimum járulékalapra vonatkozó rendelkezés, miszerint a társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér [a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 40. § (1) bekezdés b) pont].Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot. E főszabály alól több kivételt is tartalmaz a Tbj. 42. §-a, így például, amennyiben egy egyéni vállalkozó e státusza mellett legalább 36 órás foglalkoztatással járó jogviszonyban is áll, úgy nem kell teljesíteni a minimum járulékalap után a járulékfizetést, hanem a ténylegesen megszerzett jövedelem képezi a járulék alapját. Az átalányadózásra vonatkozó szabályok módosítása miatt e rendelkezések is módosultak a következők szerint: a társadalombiztosítási járulék alapja átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét), ha– az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy– az egyéni vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat [Tbj. 42. § (2) bekezdés].A családi járulékkedvezmény érvényesítéseAz átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetésének alapja főszabály szerint tehát az átalányban megállapított jövedelem, de legalább a minimálbér. Ugyanakkor, mivel a családi járulékkedvezményt a még 2021-ben hatályos szabályok szerint csak az átalányban megállapított jövedelem alapján megállapított társadalombiztosítási járulék (18,5 százalék) terhére lehetett igénybe venni, az ún. diktált járulékalap szerint (a minimálbér alapján) megállapított járulékból nem, ezért szükségessé vált a szabály módosítása. Azaz, mivel az átalányadózó főállású egyéni vállalkozónak az új adómentességi szabály miatt egy ideig nem képződik olyan jövedelme, amelynek járuléka után a járulékkedvezményt érvényesíthetné, ezért a Tbj. 2022. január 1-jétől hatályba lépett módosítása lehetővé teszi, hogy az átalányadózó főállású egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével teljesített járulékkötelezettség terhére is igénybe vegye a családi járulékkedvezményt az adómentes átalányban megállapított jövedelemre jutó járulék erejéig [Tbj. 80. § (2) bekezdés].

Ha az átalányadózást alkalmazó, a Tbj. 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó az adott havi járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes havi jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére érvényesíthető.* Mivel 0 a jövedelem, ezért 0 a családi járulékkedvezménynél figyelembe vehető járulékalap.**

Az átalányban megállapított havi adómentes jövedelem 20 000, ezért ez vehető figyelembe a családi járulékkedvezmény érvényesítésekor.*** Mivel csak 200 000 Ft a járulékalap, ezért maximum 200 000 Ft vehető figyelembe a családi járulékkedvezmény érvényesítésekor.Kiemelendő a családi járulékkedvezmény vonatkozásában, hogy azt az összeget, amit a havi érvényesítés során nem sikerült érvényesíteni, azt év végével lehet megtenni.Azaz az adómentes rész esetében a havi érvényesítés során 20 000 + 180 000 + 200 000 Ft járulékalap vonatkozásában lehetett érvényesíteni a járulékkedvezményt. Év végével még 800 000 Ft járulékalap vonatkozásában érvényesíthető a kedvezmény.Ha az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó az adott havi járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes havi jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére érvényesíthető.Ebben az esetben az átalányban megállapított adómentes részen felül még a 10 000 Ft összegű már adóköteles részt is figyelembe szükséges venni.** Egy adott hónapban, amikor adómentes értékhatárt meghaladó jövedelem keletkezik, akkor ha az kevesebb, mint a minimálbér, úgy a havi járulékalap a minimálbér lesz. Ugyanakkor, ha az adómentes értékhatár elérését követő hónapban a havi átalányban megállapított adóköteles jövedelem több mint a minimálbér, akkor a minimálbért meghaladó adóköteles jövedelemrész képezi – ténylegesen megszerzett jövedelemként – a tárgyhavi járulékalapot. Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles a társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatta) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,c) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,d) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,e) fogvatartott,f) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

Ha az előzőekben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg [Tbj. 40. § (2)-(3) bekezdés].** A Tbj. idézett 40. § (2)-(3) bekezdése csak a járulékfizetési alsó határra vonatkozik, amennyiben ezt meghaladó összeg (vagyis a ténylegesen megszerzett jövedelem) a járulék alapja, úgy a járulékot ezen összeg után szükséges megfizetni, függetlenül például attól, hogy az egyéni vállalkozó a hónap egészében vagy egy részében táppénzen volt. *** Októberben 20 000 Ft az átalányban megállapított jövedelem, ugyanakkor a minimálbér után legalább meg kell fizetni a járulékot. A táppénzes napokra nem kell fizetni, arányosítani kell: 180 000 Ft = (200 000 Ft/30) x 27 nap lesz a járulékalap.Októberben van nem mentesített átalányban megállapított jövedelem (181 000 Ft) és az több, mint a minimálbér alapulvételével a táppénzes napok arányában kiszámított összeg (180 000 Ft), vagyis az átalányban megállapított jövedelem lesz a járulék alapja.(200 000/30= 6 667, a járulékalapot a táppénz miatt 27 napra kell kiszámolni, ami 27X6 667= 180 000 lenne, az adóköteles átalányban megállapított jövedelem ugyanakkor ennél több, ezért az lesz a járulékalap.)

forrás: onadozo

 

Elérhetőségeink:

UNICONT PLUSZ Könyvelőiroda
Adószám: 14510887-1-42, 26230465-1-42                     67296101-1-42

Cégj.szám: 01-09-403525​; 01-09-406075;          01-09-348213; 01-09-421866; 01-09-422836

 

 

0620/9625686; 0620/3203497

06-1-4070012 ( amennyiben a rögzítő válaszol, kérem a mobilelérhetőségen keressenek minket )