A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azt tapasztalta, hogy egy munkáltató az alkalmi munkavállalók egyszerűsített foglalkoztatásakor olyan magas összegű nettó munkabért tüntetett fel – a 08’ jelű, a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról szóló – bevallásaiban, amely a minimálbér, illetve a garantált bérminimum napibérnek megfelelő összegét többszörösen meghaladta.

Emiatt – bizonyos összeghatár fölött – megváltoznak az adózási szabályok, a munkáltató által teljesített kötelezettségek mellett a munkavállalónak személyijövedelemadó-bevallást kell beadnia a NAV-hoz.

Mikor fizeti a munkáltató a közterheket?

A munkáltatónak az egyszerűsített foglalkoztatásban álló munkavállaló számára legalább a minimálbér 85 százalékának vagy a garantált bérminimum 87 százalékának megfelelő összeget kell kifizetnie munkabérként.

A munkabér felső határát az Efo tv. csak a filmipari statisztánál határozza meg, ahol a napi nettó jövedelem maximális összege legfeljebb a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 12 százaléka lehet.

A munkáltató a közterhet azonban csak a mentesített keretösszegig[2]fizeti, melyet úgy számítunk ki, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak számát megszorozzuk az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér – minimálbér, garantált bérminimum – napi összegének 130 százalékával.

Ha a kifizetett munkabér nem haladja meg ezt az összeget, akkor a munkavállalónak nincs teendője, mert ekkor – ha nincs egyéb adóköteles jövedelme – személyijövedelemadó-bevallást sem kell benyújtania.

Mikor fizeti a munkavállaló a közterheket?

Ha a munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásból eredő bevétele meghaladja a mentesített keretösszeget, akkor saját magának személyijövedelemadó-bevallást is be kell adnia.[3] Fontos, hogy a keretösszeg feletti jövedelemből a munkáltató nem von le és vall be személyijövedelemadó-előleget!

Az szja-bevalláshoz a munkáltatónak olyan bizonylatot kell kiállítania, és a kifizetéskor átadnia, amely tartalmazza a magánszemély bevételének összegét és jogcímét. Mivel emiatt a munkáltatónak már nem kell az adóévet követő év január 31-ig összesített igazolást kiállítania, a munkavállalónak mindenképpen meg kell őriznie a kifizetéskor kapott iratokat ahhoz, hogy szja-bevallását be tudja nyújtani a NAV-nak.

A mentesített keretösszeg meghatározásához tehát felhasználható az adóhatóság által elkészített bevallási tervezet.

forrás: onadozo