A számviteli törvény 23. §-a (5) bekezdésének előírása alapján, amennyiben az eszköz használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja, akkor az eszköz besorolását meg kell változtatni, a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé.
Az árbevétel csökkenése a termelés csökkentését is jelenti, így a termeléshez használt tárgyi eszközök használata az eredeti üzembehelyezéshez viszonyítva időlegesen, vagy tartósan megváltozhat.
A számviteli törvény 23. §-a (5) bekezdésének előírása alapján, amennyiben az eszköz használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja, akkor az eszköz besorolását meg kell változtatni, a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé.
A számviteli törvény hivatkozott előírásaiból következik, hogy a termelés (a használat) éven belüli leállításával a használat körülményeiben változás következik be, így a terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatható, alacsonyabb terv szerinti értékcsökkenés számolható el. Azzal, hogy átmenetileg nem használják a tárgyi eszközt, megváltozik/megváltozhat a használati ideje (tovább használható), így megváltozik a maradványértéke is, ebből következően a terv szerint értékcsökkenése is megváltozhat. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a tárgyi eszköz fizikailag, erkölcsileg avulhat az átmeneti leállás során is, mely avulást terv szerinti értékcsökkenés elszámolásával ki kell fejezni, ha a vállalkozás az időarányos terv szerinti értékcsökkenés szabályait alkalmazza. Ezért a terv szerinti értékcsökkenés mértékét nem lehet nullában meghatározni akkor sem, ha a tárgyi eszközt átmenetileg nem használják.
A számviteli törvény hivatkozott előírásaiból az is következik, hogy ha a tárgyi eszközök használati célja megváltozik, a tartós használati cél már nem áll fenn, úgy azokat legfeljebb az adott üzleti évben lehet a tárgyi eszközök között kimutatni, legkésőbb a mérlegkészítéskor a mérlegfordulónapra vonatkozóan kötelező azokat forgóeszközök közé átsorolni.
A számviteli törvény hivatkozott előírásából az is következik, hogy az átsorolási kötelezettség minden tárgyi eszközre vonatkozik, nem csak a termelő berendezésekre. Így például az ingatlanokat is át kell sorolni a forgóeszközök közé, ha azok tartós használati célja megváltozik.
Átsorolás előtt meg kell állapítani a tárgyi eszköz piaci értékét.
A piaci érték meghatározása függ a várható hasznosítási iránytól. Az átsorolt tárgyi eszközök a forgóeszközökön belül a készletek közé, ezen belül a várható hasznosítási iránytól függően az anyagok vagy az áruk közé kerülhetnek átsorolásra. Anyagok közé akkor kerülhet a használaton kívüli tárgyi eszköz, ha azt az eszköz szétbontásával, a kinyerhető anyagokkal szeretnék hasznosítani. Áruk közé akkor kerülhet átsorolásra a nem használt tárgyi eszköz, ha azt egyben értékesíteni szeretnék. Ha a tárgyi eszköz az anyagok közé kerül átsorolásra, akkor a piaci érték nem más, mint a kinyerhető haszonanyag érték, áruk közé történő átsorolásnál a piaci érték a várható eladási ár. Amennyiben a nem használt tárgyi eszköz nettó értéke magasabb az így megállapított piaci értékénél, akkor az átsorolást megelőzően terven felüli értékcsökkenés elszámolásával le kell értékelni a tárgyi eszközt piaci értékre, majd az így leértékelt nettó értéken kerül a készletek közé átsorolásra. Ha tárgyi eszköz nettó értéke nulla, akkor nulla értékkel kerül a készletek közé átsorolásba és csak mennyiségi nyilvántartást fognak vezetni róla.
Amennyiben az eszközt későbbiekben mégis ismét használatba veszik, akkor újra üzembe kell helyezni, vissza kell sorolni a tárgyi eszközök közé.
Az árbevétel csökkenésével, azaz a vállalkozási tevékenység szűkülésével előfordulhat, hogy az adott tevékenység során használt tárgyi eszközök részben vagy egészen feleslegessé válnak, így indokolt lehet terven felüli értékcsökkenés elszámolása. Ebben az esetben a piaci érték általában az adott tárgyi eszköz hulladék-, illetve haszonanyag-értéke. A feleslegessé vált tárgyi eszközök a vállalkozási tevékenységet, a működést már nem szolgálják, így a számviteli törvény 23. §-ának (5) bekezdése szerint az ilyen tárgyi eszközöket át kell sorolni a készletek (anyag, áru) közé. A készletre vétel után, amennyiben a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke nem nulla, a különbözet összegében először terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni.
forrás: onadozo
