Arra a tagra, aki a vezető tisztségviselés tekintetében társas vállalkozóvá válik, így a főtevékenysége is a vezető tisztségviselés, kötelezően nem lehet előírni a legalább a garantált bérminimum utáni járulékfizetést. Esetükben a társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér után kell  egfizetni.

A betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság természetes személy tagjai társas vállalkozónak minősülnek, ha a  társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látják el. Kivétel ez alól, ha a személyes közreműködésre tekintettel a vezető tisztségviselő társas vállalkozónak minősül.

Ha a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjének e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak 30-ad részét, akkor ez a személy is biztosítottnak minősül.

Arra a tagra, aki a vezető tisztségviselés tekintetében társas vállalkozóvá válik, így a főtevékenysége is a vezető tisztségviselés, kötelezően nem lehet előírni a legalább a garantált bérminimum utáni járulékfizetést. Esetükben a társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér után kell  egfizetni.

Természetesen a társaság rendelkezhet arról, hogy a vezető tisztség ellátásának ellentételezése a minimálbérnél, illetve a garantált bérminimumnál magasabb összegű legyen, például egy ügyvezető személyes közreműködését magasabb összeggel díjazzák. Ilyenkor ez az összeg lesz a járulékfizetés alapja.

Tehát a vezető tisztségviselői jogviszony társadalombiztosítási szempontból vagy munkaviszonyt, vagy társas vállalkozói jogviszonyt, illetve  választott tisztségviselői jogviszonyt eredményez.

A tisztségviselőknek tagi jogviszonyban szabadság és túlmunka nem jár.

forrás: onadozo