A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) vezetése nyitott egy új típusú feladatkör megfogalmazására és az ehhez kapcsolódó finanszírozásra, a mikrovállalkozások terheinek mérséklésére, és a vállalkozások gazdasági súlyához jobban igazodó, arányosabb hozzájárulási rendszer kialakítására – emelte ki az MKIK, reagálva a miniszterelnök bejelentésére az 5000 forintos kötelező kamarai hozzájárulás eltörléséről. Az Agárkamaráról nem volt szó.
Eltörlik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara számára kötelezően fizetendő ötezer forintos hozzájárulást – jelentette be a kormány döntését Magyar Péter szerdán a Facebookon.
A miniszterelnök azt írta, hogy a döntés megközelítőleg 900 ezer vállalkozásnak nyújt segítséget. A bejelentésre az egészségügyi miniszter is reagált a Facebook-oldalán. Hegedűs Zsolt szerint a döntés az egészségügyben dolgozó vállalkozókat is érinti, többek között azokat a háziorvosokat, fogorvosokat, szakorvosokat és más egészségügyi szolgáltatókat, akik egyéni vállalkozóként vagy gazdasági társaságon keresztül működtetik praxisukat, így fizetniük kellett a hozzájárulást. Az indokolatlanul fenntartott kötelező terhek megszüntetése nekik egyszerűbb működést jelent – tette hozzá.
A kamarai hozzájárulás 2012. január 1. óta kötelező. A gazdasági kamarákról szóló törvény 2011 végén elfogadott módosítása minden működő egyéni és társas vállalkozás számára kötelezővé tette a kamarai regisztrációt és az éves hozzájárulást, az első befizetési határidő 2012. március 31. volt. Az 5 ezer forintos éves díjat kezdetben a területi kamarák, 2022 óta pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) részére kellett fizetni. A Magyar Orvosi Kamara az elsők között jelezte, hogy nem ért egyet a kamarai törvény módosításával, és tiltakozott az ellen, hogy a vállalkozó orvosoknak a szakmai kamara mellett az MKIK-ba is regisztrálniuk kell magukat.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban kijelentette, hogy megkezdték a gazdasági kamarákról szóló törvény felülvizsgálatát, átvilágítják a teljes kamarai rendszert, a központi és a területi kamarák viszonyát, a finanszírozásukat, az állami támogatásokat és az állami felügyelet rendszerét, az átláthatóságot és az előző kormánnyal kötött megállapodásokat. A változtatás részeként törlik el a majdnem 900 ezer mikrovállalkozást érintő kamarai hozzájárulást, mert „a legkisebbek társaságoknak minden forint számít”. A kormány nem akarja velük megfizettetni egy olyan rendszer árát, amelyből aztán szinte semmit nem profitálnak – fogalmazott.
Közölte azt is, hogy az MKIK-hoz átmeneti jelleggel kamarai biztost jelölnek ki, az ő feladata lesz, hogy átláthatóvá és ellenőrizhetővé tegye a szervezet működését és gazdálkodását, segítse a közpénzek felelős és hatékony felhasználását.
A gazdasági és energetikai miniszter kifejtette: volt olyan program, amelyben a rendelkezésre álló több milliárd forintos forrás jelentős részét nem sikerült határidőre felhasználni, máskor meg jelentős összegek jutottak projektmenedzsmentre és kommunikációra. Az előző 2 év támogatásaiból számítások szerint csaknem 3 milliárd forint maradt felhasználatlan, ezt azonnali hatállyal visszaveszik, a 2026-os támogatást pedig már nem is folyósították. Ezek a források közpénzek, ezért minden egyes forinttal el kell számolni – hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve, hogy a működés átláthatóságát biztosítani kell addig is, amíg az új kamarai szabályozás elkészül, és elfogadják a módosításokat.
Az új rendszerben a központi kamarának és a területi kamaráknak saját vállalkozásfejlesztési programot kell kidolgozniuk, ezekkel pályázhatnak majd állami támogatásra. Olyan rendszert kell létrehozni, amelyben a kamara van a vállalkozásokért, nem pedig fordítva, ahol nem a befizetett pénz, hanem az elvégzett munka adja a működés legitimitását, és ahol a legkisebb vállalkozások is érezni fogják, hogy van egy szervezet, amely valóban értük dolgozik – mondta Kapitány István.
Az MKIK nyitott egy új típusú feladatkör megfogalmazására
Azt írták: köztestületként tudomásul veszik a gazdasági kamarákra vonatkozó kormányzati bejelentést, és várják a jogszabály-módosítások részleteit, amelyek alapján az MKIK tevékenységét újragondolva tud dolgozni a továbbiakban a magyarországi vállalkozói közösségért.
Az MKIK emlékeztetett: a korábbiakban több alkalommal is felvetette, hogy a gazdasági kamarákról szóló törvényben foglalt feladatainak finanszírozását az 5000 forintos kamarai hozzájárulás helyett sokkal hatékonyabban, a vállalkozókat kevésbé terhelő módon célszerű megoldani.
Idézték a gazdasági kamarákról szóló törvényt, amely szerint a gazdasági kamarák feladata, hogy a jogszabályoknak megfelelően, „önkormányzaton alapuló működésükkel előmozdítsák a gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését”.
Jelezték: az MKIK nyitott az együttműködésre a kormányzattal annak érdekében, hogy a magyarországi vállalkozásokat a továbbiakban is támogassa a versenyképesebb működésben és a minél nagyobb magyarországi hozzáadott érték előállításában. A kamara eddig is minden támogatási forrását szabályosan használt fel, és azzal elszámolt, ezt az átlátható működés jegyében a jövőben is fenntartja – írták.
A közleményben kiemelték: az MKIK a területi kamarákkal közösen a magyarországi vállalkozások gazdasági önkormányzata több mint 175 éve. Erős, kiszámítható és gyakorlatias kamarai hálózatot működtet az osztrák és német minták alapján, ahol az MKIK tudásközpontként működve látja el a stratégiai koordinációt, míg a területi kamarák a vállalkozások első számú, helyben elérhető partnerei. Csaknem 1 millió vállalkozást képvisel, 23 szervezetből álló országos hálózatot működtet, több mint 60 irodában, mintegy 1000 szakember közreműködésével. Továbbra is azon dolgozik, hogy az egész gazdaság érdekeit szem előtt tartva segítse a magyarországi vállalkozói ökoszisztéma fejlesztését.
forrás: onadozo
